Az elmúlt hetekben belelendültünk a babakelengye vásárlásba. A múlt hétvégén átfestettük a szobát. Maradt ugyanolyan színű, mint volt, almazöld. Nagyon szép színe van, szerintem. Semleges szín, de ha egy kis rózsaszínnel feldobjuk, máris látszódni fog, hogy egy kislány szobájában vagyunk. Először csak a kisszobát akartuk festeni (hiába festettünk egy éve, a falak már itt-ott koszosak voltak), de végül a konyha és az előszoba is ki lett festve. Ez egy kicsit világosabb lett, mint volt, de így is tetszik.
Most egy kicsit gyorsabban haladt a dolog, mivel jöttek párom szülei segíteni. Én nem festhettem, sőt, nem is lehettem itt a festés folyamatánál a baba miatt. Kicsit át lett rendezve a lakás, ezért a mi cuccainkat is kicsit máshogy kellett rendezni, pakolni. Már festés előtt elkezdtük, így két hétig folyamatosan pakoltam minden délelőtt. Tegnap estére végre minden a helyére került. :o)
A gyerekbútort is ma végre összerakják páromék, így végre elkezdhetem belepakolni a már megvásárolt babaholmikat. Sajnos még így is az elején vagyunk. Ruhákat ígértek hárman is, de még nem volt időnk ezzel foglalkozni. De természetesen a kezdő felszerelés már megvan. Az első ruhákat úgy is olyan gyorsan kinövi, így nem is akartunk olyan nagyon sokra beruházni. Egyedül az overálból vettünk eggyel nagyobbat, hisz az első hetekben még úgy sem vihetjük ki a lakásból.
A héten megpróbálunk beszerezni minél több dolgot a kelengyelistáról. A kórházi listáról is hiányzik még egy-két dolog. Ezeket mindenképpen be kell szereznünk a héten, hiszen most már bármikor beindulhat a szülés. Ezért már minél előbb el kell készítenem a kis csomagunkat.
Pici babánk jól van, ő még nem idegeskedik azon, hogy megvan-e neki minden, amire szüksége lesz. :o) Sokat mocorog még mindig, ebből tudom, hogy nincs gond. Bár, sok cikkben illetve könyvben olvastam, hogy ilyenkor már nincs sok helye a pocakban, forgolódni már nem tud, még az én kis babám nagyon sokat fordul egyik oldaláról a másikra. Szerencsére a kis feje már lent van hónapok óta, így már valóban nem tud fordulni, saját tengelye körül viszont annál többet. Még mindig áhítattal nézem a hasam hullámzását, mikor a kis fenekét átteszi egyik oldalról a másikra.
Ami a közeledő karácsonyt illeti, valószínű, hogy idén kihagyjuk a családi ebédeket. Egyre fárasztóbbak a másfél-két órás autóutak számomra. Így inkább mi leszünk a vendéglátók.
