A tegnapi napom torokfájással indult. Nagyon kellemetlen volt. Majd nem sokkal ébredés után anyukám telefonált, hogy felköszöntsön. Majd sorra jöttek a telefonok, és kedves üzenetek, amiknek nagyon örültem. Sütni akartam valamit, hát elhatároztam, hogy kipróbálok egy muffin receptet. Erről már az előző bejegyzésemben is írtam. Szerintem nagyon jó lett, de vannak, akiknek nem ízlik a teljes kiőrlésű liszt miatt, s a kakaó miatt nem is lett édes. Nekem pont jó az íze, nagyon ízlik. Mostanában nagyon rákattantam a teljes kiőrlésű lisztből készült dolgokra. Amikor csak lehet ilyen kenyeret veszek. Örülök, - főleg győri lévén - hogy a Lipóti Pékség egyre jobban terjeszkedik. A környezetünkben már két üzletük is van. Úgyhogy tegnap ott vettem kenyeret. Bár a széle kicsit kemény, de nagyon finom! Valóban sokkal jobban laktat, és vágás közben nem morzsolódik.
Alig vártam már, hogy délután legyen, hogy végre párommal tölthessem a szülinapom hátralévő részét. Szerencsére volt dolgom, így hamar elteltek az órák. A legszebb ajándékot tőle kaptam: egy három szál vörös rózsából álló csokrot, és egy nagy-nagy ölelést. Legszívesebben az egész estét csak vele töltöttem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése